Vajon milyen nevet említenétek először, ha olyan női tudósokat kellene felsorolnotok, akiknek az eredményeit a legtöbb férfi tudós megirigyelheti? Valószínűleg legtöbbünknek Marie Curie ugrik be először; akinek, ha megpróbáljuk kigyűjteni a legfontosabb eredményeit és életeseményeit, nehéz dolgunk van, mert annyira izgalmas élete volt.
Mi 10+5 pontban megkíséreljük a lehetetlent, de előre szólunk, Marie Curie története sugárzóan magával ragadó! 
Tudtad-e Marie Curie-ről?
#1
A középiskolát 15 évesen, aranyoklevéllel fejezte be, de Lengyelországban nem folytathatta tanulmányait, mert akkoriban a nők még nem tanulhattak egyetemen. A család anyagi gondjai miatt Marie kénytelen volt tanári állást vállalni, így 18 éves korában nevelőnőként helyezkedett el. Keresetéből támogatta nővére párizsi orvosi tanulmányait és megkezdte tudományos tréningjét arra készülve, hogy egyszer kijut a nővére után Párizsba. 1891-ben apja és nővére segítségével tudott Párizsba költözni, és elkezdhette egyetemi tanulmányait a Sorbonne-on, ahol matematikát, fizikát és kémiát tanult. Nagyon nehéz anyagi körülmények között élt. 1893-ban fizikából, majd 1894-ben matematikából szerzett diplomát, kiváló eredménnyel. 
#2
1896-ban Henri Becquerel az uránsók különös sajátságainak vizsgálata során egy titokzatos sugárzást fedezett fel. Madame Curie doktori disszertációjának témájául e sugárzás vizsgálatát választotta. Rájött, hogy az uránnál észlelt tulajdonság más anyagokra, pl. a tóriumra is jellemző. Marie a jelenséget radioaktivitásnak nevezte el. Kimutatta, hogy a sugárzás nem a molekulák egymásra hatásának eredménye, hanem magukból az atomokból ered.
#3
1898-ban Pierre és Marie együtt adtak ki egy tanulmányt egy általuk újonnan felfedezett elemről, amit Marie hazája tiszteletére polóniumnak nevezett el. Fél év múlva egy másik elem, a rádium felfedezését is publikálták, amely nevét erős radioaktivitásáról kapta. 1902-ben 8 tonna uránszurokércet dolgoztak fel kis laboratóriumi edényeikben, míg végül 0,1 gramm tiszta rádium-kloridot sikerült elkülöníteniük. Emberfeletti erőfeszítéseket igénylő munkájukhoz csak egy fészerben tudták berendezni laboratóriumukat, ahol minden elképzelhető kényelmetlenséggel meg kellett küzdeniük. 
#4
1903-ban Marie Franciaországban első nőként megkapta doktori címét. Jellemző módon a doktorrá avatásra fekete ruhát varratott – ahogy az esküvőjére sötétkéket –, hogy a laborban is tudja hordani, anélkül, hogy félni kéne attól, hogy foltos lesz. Ugyanebben az évben Pierre Curie, Marie Curie és Henri Becquerel együttesen megkapták a fizikai Nobel-díjat. A svéd akadémia történetében Marie Curie volt az első nő, akit a díjjal megtiszteltek, noha eleinte őt magát nem is jelölték, mivel nő volt. Egy befolyásos svéd tudós érte el, hogy Marie is a jelöltek listájára kerüljön munkatársaival együtt.
#5
Marie a családi élet és a kutatómunka mellett rendszeresen publikált és oktatott is. 1900-ban kinevezték a sèvres-i École Normale Supérieure (ENS) női tanárképző főiskola fizikatanárává, ahol elsőként vezette be a szemléltető kísérleteken alapuló tanítási módszert. 1906-ban a sorbonne-i fizika tanszék Marie-re ruházta Pierre helyét, és átadta neki a laboratórium teljhatalmú vezetését is. Mint az egyetem első női professzora, fáradhatatlan munkába vetette magát, így keresve új értelmet életének. 
#6
Férje halála után a tudományos világ figyelme Marie-ra irányult. Munkatársaival 1910-ben sikerült tiszta állapotban elemi rádiumot előállítania. 1911-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat is a rádium és polónium felfedezésért, valamint a fémrádium előállításáért, sajátságainak és vegyületeinek tanulmányozásáért. Ezzel ő lett az első tudós, aki kétszer is megkapta a Nobel-díjat.
#7
Ugyan Skłodowska–Curie egyike azoknak, akik kétszer is megkapták a Nobel-díjat két különböző területen, Marie Curie-nek soha nem adták meg az akadémiai tagságot, mivel a Francia Tudományos Akadémia képtelen volt felhagyni a nőkkel szembeni előítéletével. Munkája nemcsak a fizika és kémia bevett elméleteit változtatta meg, de a társadalmi konvenciókra is hatással volt. Hogy tudományos pályafutásában nőként előre tudjon jutni, sok akadályt kellett legyőznie nemcsak a saját, de befogadó hazájában is. Felszabadultnak, függetlennek és megvesztegethetetlennek ismerték.
#8
Marie felismerte, hogy a radioaktív anyagokból jelentős tartalékokat kell felhalmozni egyrészt a betegségek kezeléséhez, másrészt azért, hogy állandóan elegendő anyag álljon rendelkezésre a kutatásokhoz. Ennek érdekében sok országba elutazott, 1921-ben például nagysikerű utat tett az Egyesült Államokba, ahol Harding elnök az amerikai nők által gyűjtött pénzből vásárolt 1 grammnyi rádiumot ajándékozott neki.
#9
Bár megtehette volna, de vagyont nem gyűjtött sem magának, sem gyermekeinek. Mikor hatalmas összegeket kínáltak a Curie házaspárnak a rádium előállításának eljárásáért, a két tudós minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül bocsátotta közre eredményeit és rádiumkészletét.
#10
A radioaktív sugárzás egészségre káros hatása még nem volt ismert a XX. század elején, ezért a Curie házaspár is minden védelmi felszerelés nélkül kísérletezett a hasadóanyagokkal. Marie állítólag szerette a zöldeskék fényt, amit a sugárzó anyagok sötétben mutattak, ezért szívesen nézegette, íróasztalának fiókjában tartotta vagy a zsebében hordta azokat. Élete során sokat betegeskedett, minden bizonnyal a szervezetét ért jelentős sugárterhelés miatt. Ma már tudjuk, hogy a radioaktív sugárzás megtámadja vérképző szervünket, a csontvelőt. Madame Curie 1934. július 4-én halt meg csontvelőrákban. A sceaux-i temetőben lelt nyugalomra férje mellett, majd 1995-ben a francia nemzet azzal rótta le háláját, hogy maradványaikat a párizsi Panthéonba helyezték át. A Curie házaspárt ért sugárzás erejét mutatja, hogy a fennmaradt laboratóriumi eszközöket, könyveket, jegyzeteket a mai napig ólomdobozokban tárolják, mivel még most is erősen sugároznak. 
„És hogy mi a sugárzás… Ha senki nem lenne a temetőben, hogy megmutassa, merre van a sír: egy egyszerű Geiger-Müller-számláló élénkülő lüktetése odavezetné a látogatót. Az ionizáló sugárzás törvényei szerint 1580 esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy a Curie-házaspár sírjából érkező jelek erőssége felére csökkenjen.” (Részlet - Illyés Gyula: Naplójegyzetek)
Munkásságának hatása
#1
Marie és Pierre Curie munkássága új korszakot nyitott a fizikában és a kémiában, a radioaktivitás vizsgálatának terén nagy lendületet adott a kortársaknak és a későbbi kutatóknak egyaránt. A következő években a kutatók felderítették a radioaktív bomlás törvényszerűségeit.
#2
Marie-nak köszönhető az is, hogy a kortársak és az őket követő generáció kísérleteket végezhetett a hasadóanyagokkal, ugyanis jelentős radioaktív anyagtartalékokat sikerült összegyűjtenie. Saját lánya, Irène Joliot-Curie is ennek köszönhette eredményeit. Iréne 1935-ben férjével közösen kapta meg a kémiai Nobel-díjat a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért. Ezeknek a kutatásoknak az alapján fedezte fel James Chadwick a neutront.
#3
Marie az I. világháború alatt, az időközben szintén tudományos pályára lépő lányával, Irène-nel együtt vizsgálta a röntgensugárzás orvosi alkalmazásainak lehetőségeit. Az első világháború alatt Curie szorgalmazta a mobil röntgengépek, népszerű nevükön „kis Curie-k” („petites Curies”) használatát a katonák sebesüléseinek jobb kivizsgálására. Személyesen szolgáltatta a csöveket, amiket tisztított rádiumból állított elő. Megtanult vezetni, tanulmányozta az anatómiát, és tizenhét éves lányát, Irène-t maga mellé véve, kiment a frontra. Később röntgenasszisztenseket képzett ki a munkára. Az ő vezetésével zajlottak azok a kísérletek is, amelyekben a világon először vizsgálták a rákos sejtek sugárzó anyagokkal való kezelését. Az ő munkásságának hatására kezdték el alkalmazni a rádiumot a daganatos betegek gyógyításban. 
#4
Az aktivitás korábbi egységét a Curie házaspár tiszteletére curie-nak (Ci) hívták. A curie-t eredetileg úgy választották, hogy közelítőleg megegyezzen 1 gramm rádium-226 aktivitásával. Az ő nevüket őrzi a 96-os rendszámú elem, a kűrium, valamint három radioaktív ásvány, a curite, a sklodowskite, és a cuprosklodowskite.
#5
Marie Curie egyik híres mondása, ami rád is hatással lehet: "Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindenek előtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt - kerül, amibe kerül - meg tudjuk valósítani."
Forrás:
http://www.hetek.hu/arcok/201008/a_tudos_a_no_a_patriota_marie_curie
http://www.kaiserscience.wordpress.com
És arról tudtál, hogy Marie Curie képes volt úgy koncentrálni, hogy nem zavarta, ha a négy testvére a feje fölött zajong? Vagy például a férje, akit egy lovaskocsi ütött el, túlélhette volna a balesetét, hiszen a lovak a lábaikkal nem taposták agyon, így maga a lovaskocsi okozta a halálát? További érdekességeket olvashatsz Marie Curie-től a wikipédián (https://hu.wikipedia.org/wiki/Marie_Curie), vagy kutass utána a neten!
